A természet se nyugszik. Miközben a háborúra figyelünk, joggal, a klímaváltozás nemhogy nem állt meg, hanem már most készülhetünk egy erős nyárra. Az első blokkban ezzel foglalkozunk, hangsúlyozva, hogy ennek már rövidtávon is komoly geopolitikai hatásai lesznek.
Blackout. 900 ezer ember maradt újfent áram nélkül múlt héten az USA-ban, amikor egy „szokatlanul” (bár ezt már leírni se érdemes) erős hóvihar ért el több államot. Az amerikai népesség legnagyobb része már volt kitéve klímavészhelyzetnek, hőriadónak, erdőtűznek, extrém hidegnek vagy épp a New York-i metróárvíznek, ehhez képest Európa valamivel megkíméltebb, de semmi okunk a túl nagy optimizmusra.
És hol van még a nyár? Franciaországban rekordot döntött a téli száraz napok száma. Konkrétan 32 nap telt el Franciaországban eső nélkül, 67 éve a legszárazabb telet mérték. 80 önkormányzatban léptettek életben különböző vízhasználati korlátozásokat.
Az elmúlt nyár egyik súlyos fordulata volt, amikor az atomerőművek számára nem volt elegendő hűtővíz egyes francia folyókban és részben emiatt vissza kellett fogni a villamosenergia-termelést.
Pedig mintha nyár lenne. Az olaszországi Pó vízhozama olyan alacsony jelenleg, mint a forró nyári hónapokban. Eközben az Alpokban a legtöbb helyen vékony a hótakaró, így a folyók utánpótlása előre láthatóan gyenge lesz. A szárazság a spanyol-görög-bolgár-török vidékeket is érinti, már most.
Óceánon is átcsapó bírósági hullámok. Kanyarodjunk vissza az USA-ba , ahol az alkotmánybíróság szerepét is betöltő Legfelsőbb Bíróság óriási tempót diktálva fogott politikai aktivizmusba, amióta a Trump által kinevezett konzervatív bírói többség meglett. Most olyan ügyek tárgyalását kezdte meg, amelyek átalakíthatják az egész digitális teret az internetjog alapjainak átírásával. Ez pedig itt Európában is hatással lehet ránk.
A Gonzalez kontra Google ügyben Nohemi Gonzalez családja követelik az igazságot: az akkor Párizsban tanuló 23 éves lány 2015-ben vesztette életét, amikor az ISIS fegyveresei tüzet nyitottak egy étteremben. A Gonzalez család szerint a lány halála elkerülhető lett volna, de a techóriás által birtokolt YouTube az ISIS-hez kapcsolódó tartalmak ajánlásával gyakorlatilag toborzó platformként működött a terroristaszervezet számára.
Az ügy középpontjában a 230. szakasz áll, egy 1996-ban, évekkel a Google és a legtöbb modern technológiai óriás megalapítása előtt elfogadott rendelkezés, amely megvédi a cégeket a platformjaikon posztolt tartalmakkal kapcsolatos jogi felelősségre vonástól.
A Gonzalez család ügyvédei azt mondják, hogy a 230. szakasz megtagadja az áldozatoktól a jogorvoslati lehetőséget. A Legfelsőbb Bíróság most a Google felelősségét mérlegeli.
Az internetet szabályozó évtizedes törvények már nem alkalmasak a modern web felügyeletére. Mindkét párt új digitális szabályok bevezetését szorgalmazza, de az új törvények kidolgozására irányuló erőfeszítések megakadtak a kongresszusban, ezért a bíróságok és az állami törvényhozás vették kezükbe az ügyet.
Gurul a pöttyös. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke meglehetősen szokatlan húzással exkluzív hozzáférést biztosított az Egyesült Államok Capitoliumának 2021. január 6-ai ostromáról készült felvételekhez a Fox News megosztó műsorvezetője, a Magyarországot is megjárt Tucker Carlson számára.
Közben kiderült: Carlson és a Fox News csatorna magas rangú vezetői privát üzeneteikben élesen kritizálták Trump narratíváját a választási csalásról, ennek ellenére mégis engedték, hogy az elnökválasztás jogellenességével kapcsolatos állítások kerüljenek adásba.
Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő bedobta a „nemzeti válás” ötletét: szerinte az Egyesült Államokat vörös és kék, azaz republikánus és demokrata államokká kellene kettéosztani. Pártja legtöbb képviselője még csak kommentálni sem kívánta a dolgot, de Liz Cheney azért egy tweetben emlékeztette arra, hogy az ötlet alkotmányellenes, amelynek védelmére egyébként Greene is felesküdött.
Egy újabb republikánus elnökjelölt futott be. Vivek Ramaswamy 37 éves techvállalkozó üzenete elég világos: a „wokeizmust” nemzeti fenyegetésnek ítéli, szerinte a hit, a hazaszeretet, a kemény munka és a családi értekek eltűntek, amiket a „covidizmus”, „klimatizmus” és a „gender ideológia” váltottak fel, elnökként pedig ez ellen a „pszichológiai rabszolgaság” ellen harcolna.
Fegyverek és katasztrófák. Van más gond is az USA-ban. Nincs hét, hogy ne lenne lövöldözés, amelyről felénk is hírt adnak. A legnagyobb feszültséget – az iskolai atrocitások mellett – a rendőri erőszak szüli. 2022-ben csak 15 olyan nap volt az évben, amikor senki sem esett áldozatul rendőri akciónak: összesen 1097 ember, köztük egy 2 éves kislány halálát okozták a rendőri intézkedések során leadott lövések.
A fegyveres erőszak pedig ezen túl is alapvető probléma az országban, nem csoda, hogy egyre több állam fontolgatja annak a lehetőségét, hogy fegyvergyártókat és terjesztőket pereljen be, ennek az alkotmányos lehetőségét pedig a Legfelsőbb Bíróság is vizsgálja majd.
A 4 vagy annál több személy halálát okozó lövöldözések száma
„Béketerv” Kijev nélkül. A héten egyes médiafelületeken hallani lehetett a kínai „béketervről”, amit ebben a műfajban azért nehéz komolyan venni. Vagy talán más célja van? Kína az orosz invázió évfordulóján kiadott egy 12 pontos nyilatkozatot arról, hogy mit kellene csinálni Ukrajnában, igaz, Kijevet és Zelenszkijt nem kérdezték meg. Így ilyen pontok jöttek össze: feladni a hidegháborús mentalitást; megoldani a humanitárius katasztrófát; vagy például felfüggeszteni az egyoldalú szankciókat.
A terv a kínai diplomáciai eddigi egyrészt-másrészt elvét követi: bár békére szólít és elismerik Ukrajna szuverenitását, de a sorok között legalább annyi bírálat jut az Egyesült Államoknak (hidegháborús mentalitás, egyoldalú szankciók), mint Oroszországnak.
A terv vélhetően azt akarja jelezni Európa és a világ többi része felé, hogy Kína nem az orosz agresszió szponzora, hanem egy konstruktív és pragmatikus szereplő a történetben, szemben az Egyesült Államokkal.
Az, hogy a 12 pontot hogyan kellene elérni, természetesen nem derül ki.
A kínai terv mind hangnemében, mind a reális megoldások hiányát illetően nagyon hasonlít a magyar kormány álláspontjához, amely erősebben támadja a szankciókat és az Egyesült Államokat, mint az orosz inváziót.
A hidegháború elérte a könyvvizsgálókat. A Bloomberg értesülései szerint a kínai hatóságok közölték az állami nagyvállatokkal, hogy adatvédelmi okokból ne hosszabbítsák meg szerződéseiket a négy nagy nemzetközi könyvvizsgálóval, azaz a Deloitte, a KPMG, az EY és a PwC négyesével. Márpedig információáramlás szintjén nem lebecsülendő a kapcsolatok ezen szintje.
Peking szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a jellemzően amerikai központú könyvvizsgálók hozzáférhetnek a kínai nagyvállalatok adataihoz.
A kérdés az óceán túlpartján is aktuális, ahol egyesek szintén kockázatosnak tartják, hogy a könyvvizsgálás mellett (vagy kizárólag csak) “tanácsadással” foglalkozó cégek egyaránt dolgoznak a Pentagonnal, számos amerikai kormányszervvel, de a kínai állami szféra tagjaival is.
G-kettő híján húsz. Az ukrajnai orosz invázió évfordulóján tartott G20 gazdasági értekezletet nem a béke, hanem a nézeteltérések jellemezték, India vonakodott, és Kína nem volt hajlandó beleegyezni, hogy a világ húsz legnagyobb gazdasága elítélje az orosz agressziót zárónyilatkozatában – a csoport tagjaként pedig természetesen Oroszország sem.
Alacsony láthatóságú, de érdekes hírek a világ egyéb sarkaiból.
Akkor a hegy megy Mohamedhez. Az afganisztáni tálib kormányzat úgy döntött, hogy az ország területén található egykori katonai bázisok egy részét speciális gazdasági zónákká alakítja, megszólítva ezzel a külföldi befektetőket. Kína régóta igyekszik megnyerni Kabult, a szövetségesek kivonulása óta pedig egy olajkutatási szerződést is aláírtak már.
A gazdasági robbanás új helyszíne?
Letelepedési-kötvény vég. Portugália leállítja az aranyvízum-programot, melyben egy félmillió eurós ingatlanberuházás vagy tíz munkahely megteremtése volt a letelepedési engedély feltétele. Csak Lisszabonban tavaly 37%-ot drágultak az ingatlanbérletek, a tíz év alatt beözönlött 20 ezer vízumbirtokos a helyi lakosokkal szemben mozgatta az ingatlanpiacot.
Így is lehet. Észak-koreai hackerek 1,7 milliárd dollár értékű kriptovalutát lophattak el az elmúlt év során, amelyet egyenesen a rezsim fenntartásába forgattak vissza.